kkv Marketing Blog

Szeretnék dicsekedni egy ügyfelemmel, akitől a többségünk sokat tanulhat.

Tegyük fel a példa kedvéért, hogy egy mindennap használatos tucatterméket forgalmazol, amit az emberek gondolkodás nélkül szoktak vásárolni. A vásárlási élmény nulla - inkább nyűg, hogy ezt a cuccot meg kell venned, amikor arra szükséged van. A kínálat végtelen: rengeteg forgalmazó, akció itt, árengedmény ott, legjobb árak mindenhol. Ráadásul a konkurenciád ugyanazt a terméket forgalmazza, mint Te is.

Most képzeld el, hogy egy ilyen bizniszed van, és olvasod a blogot, a Marketing Navigátort, és ott forog a fejedben, hogy "a Wolf állandóan azzal jön, hogy pozícionáljak, meg hogy a marketingem legyen szórakoztató - de HOGYAN???!!!"

Hát így:

Horváth Attila (Marketing Navigátor VIP tag) ott van minden konferenciánkon, megvette az összes anyagot, amit csak meglehet - de ami még ennél is jobban kiemeli, hogy ő a tipikus "nem csak olvassa, de meg is csinálja" vállalkozó. Amikor arról beszéltünk, hogy kellene egy blogot csinálnia, akkor nem nyögött, hogy így is van elég dolga (vagy hogy "már csináltam egyszer blogot de nem jött be"); hanem csinált egyet.

Amikor arról beszéltünk, hogy a marketingednek szórakoztatónak kell lennie, akkor pedig nem azon fanyalgott, hogy hogyan lehet bélyegzőket szórakoztatóan marketingezni, hanem utánanézett, hogy mások (nem csak itthon, világszerte) hogyan marketingeznek unalmas cuccokat szórakoztatóan - majd pedig előjött ezekkel:

1. Kidobjuk a bélyegzőt a másodikról

2. Bélyegző a turmixgépben

3. Kidobjuk a zsebbélyegzőt a kocsiból, aztán el is ütjük

4. Mire jó egy fémbélyegző egy forró nyári napon?

5. Munkahelyi konfliktuskezelés bélyegzővel

Ezek után nem kérek kifogást, hogy a Te marketinged hogyan tehető szórakoztatóvá!

(A bélyegző blogot itt találod.)

Te hogyan lettél vállalkozó?

Állítólag mindenki emlékszik arra, hogy hol volt és mit csinált, amikor először hallott a 2001 szeptember 11-i merényletről. Nekem ez "dupla" emlék, hiszen egyúttal az volt az utolsó nap, amikor alkalmazottként dolgoztam. Ott ültem a számítógépem előtt, már nem sok dolgom volt, csak elvarrni pár szálat, és aztán persze jöttek az első hírek - akkor még egy sportrepülőgépről írt az index - majd a cnn.com túlterheltség miatt elérhetetlen lett, aztán jöttek a tévé tudósítások... mire vége lett a napnak, a világon már senkit sem érdekelt, hogy Wolf Gábor saját bizniszbe kezdett.

Reggel még azzal a gondolattal indultam el otthonról, hogy ma este ünnepelünk - de ez a gondolat hamar elpárolgott. Ha lehet rossz időben új vállalkozást kezdeni, hát ez az volt! Marketingesként már akkor tudtam, hogy ha el akarsz indítani valami újat, akkor fel kell keltened az emberek figyelmét - és abban az időszakban ez képtelenség lett volna.

Ma már nosztalgikusan gondolok vissza erre az időszakra, de akkor - be kell valljam férfiasan - nagyon be voltam tojva. Az egyik felem tudta, hogy végre a helyes útra léptem, de a másik felemben folyton ott volt a kétség, hogy vajon bölcs dolog volt egy zsíros, nemzetközi felelősségű, multis állást otthagyni?

Egy biztos: akkor, kezdő vállalkozóként mindennél többet ért volna egy mentor, aki segít jó irányba terelni, segít pár jó, kemény, őszinte kérdéssel, aki elgondolkodtat, akitől kérdezhetek.

Vállalkozóként csak egy bébi voltam, akinek egyedül kellett felnevelnie magát.

És Te?

Te hogyan kezdted az első vállalkozásodat? Milyen drámák kísérték? Milyen érzések, gondolatok kavarogtak benned, amikor belefogtál? Kattints le a hozzászólásokhoz, és írd meg a sajátodat!

Ezrek tartanak ma ott, ahol te akkor

Nem tudom, tartottál-e már előadást gimis vagy egyetemista társaságnak szakmáról, üzletről? Szerintem az egyik legbecsesebb módja annak, hogy a tudásodból, a sikereidből visszaadj a világnak.

Nemrég a régi egyetememen (Műegyetem) tartottam egy előadást / beszélgetést a mostani végzősöknek a suli utáni bizniszről, marketingről, saját maguk eladásáról. Remek volt - élvezetes, inspiráló, és én is egy csomó mindent tanultam belőle.

Amit nem értek: sokan az ügyfeleim közül még mindig nem értik, hogy mit keresek a Milliomos Születik-ben?

Full disclosure

Sosem rejtettem véka alá, hogy miből, hogyan, mennyit keresek, és most sem fogom. A Milliomos Születik-ben való részvételemért a fizetésem = 0 Ft. Az egyetlen járulékos jövedelmem abból származhat, ha az ügyfeleim közül valaki előfizet valamelyik nézőcsomagra, mert abból jutalékot kapok - ennyi.

Én ezt karitatív tevékenységnek fogom fel, amit szerintem minden vállalkozónak rendszeresen kellene végeznie, hogy átadja, tovább adja a tapasztalatát. Ha valamire szomjazik az országunk ma, akkor az a sikerstratégiák.

Úgyhogy csak azt tudom mondani: akár szomjazod ezeket a sikerstratégiákat, akár megosztani szeretnéd a sajátjaidat, nézd meg a Milliomos Születik-et - ami amellett, hogy üzletileg egy rendkívül jó ötlet, egy nagyon nemes feladat, ami sok-sok küszködő vállalkozónak hozhat áttörést, és én nagyon büszke vagyok arra, hogy részt vehetek benne.

Jelszó: "elolvasom én, hogy Neked ne kelljen"

Belöknél-e egy túlsúlyos embert egy elszabadult, szénnel teli csille elé, tudva, hogy az az ember biztos meghal - viszont ezzel megmented 5 munkás életét, aki pont a csille útjában végez munkát, menekülési lehetőség nélkül?

Ne aggódj, nem fogok átcsapni moralizálásba - itt valami egészen másról van szó. Az egyik kedvenc "már épp csak alig szakmai" magazinom a Scientific American Mind, ami ugye az agyról szól, ahol - mi más - a vásárlási és a nemvásárlási döntéseinket hozzuk meg.

A fenti dilemma egy olyan kísérlet része volt, ahol azt a régiót keresték az agyban, ahol a moralitás lakik. Meg is találták. A normális emberek számára a fenti dilemma ugyanis valóban dilemma: minél valósabb a helyzet, annál nehezebben hoznak meg egy ilyen döntést. Ezzel szemben azok, akiknek a "ventromedial prefrontal cortex"-e (VMPFC) sérül (ez az agyadnak a szemüreg feletti részében van); annak a számára ez a csillés eset egy szimpla számtanfeladat, semmi más: az egy áldozat több mint az öt, tehát belökjük - következő kérdés?

Na és mi köze mindennek a marketinghez?!

Az ilyen módon agysérült emberek számára a legtöbb döntés logikus, és a hasznosság alapján könnyen és egyszerűen meghozható. Pl. van egy híres kísérlet, ahol A és B játékosnak felajánl egy bíró egy bizonyos pénzösszeget. Az A játékos tesz egy javaslatot, hogy A és B hogyan osszák fel egymás közt a pénz, és ha B játékos beleegyezik, akkor megkapják a pénzt az A játékos által javasolt módon felosztva. Ha B játékos nem egyezik bele, akkor senki sem kap pénzt.

A normális emberek többsége ebben a kísérletben konzisztensen visszautasította az A játékos felosztását, ha az erősen egyenlőtlen volt, tehát az A játékosnak sokkal több jutott volna mint a B játékosnak - egyszerűen azért, mert az sértette az igazságérzetüket.

Ezzel szemben a sérült VMPFC-s páciensek belementek minden olyan elosztásba, ahol ők legalább valamennyit kaptak - még akkor is, ha nekik sokkal kevesebb jutott mint az A játékosnak. Hiszen még a kevés is több mint a semmi, igaz?

Akkor még egyszer: mi köze mindennek a marketinghez?!

Nem tudom, van-e statisztikád arról, hogy hány VMPFC-sérült van a potenciális vevőid közt? Ugyanis ők lesznek azok, akiket nem fog érdekelni az érzelemre ható marketing, hanem elsősorban a logikára apelláló üzenetek fogják érdekelni őket.

Ha úgy gondolod, hogy esetleg mégsem az agysérültek vannak többségben a piacodon, akkor tudj róla, hogy a logikára ható üzenetek sokkal kevésbé fognak működni mint az érzelmekre apelláló reklámok. Sokkal jobban megfogja egy normális vevő figyelmét egy olyan reklám, amiben pl. az igazságérzetére apellálsz, mint egy olyan, ami kizárólag számokra, logikára fókuszál.

Elég logikus?

Időnként elhúz mellettünk egy-egy olyan gyorsvonat, amire ingyen fel lehet ugrani - és az körbeviszi a híredet a világon.

Itt van az Európa Bajnokság, egy igazi marketing tehervonat, amire már legalább négyen felszálltak úgy, hogy az EB hírén utazva a saját üzenetüket INGYEN körbehordozta a sajtó, tessék olvasni és tanulni tőlük:

Potyautas 3:
A vetkőzés örök adu

Ki az az Elena Santarelli??? Teljesen mindegy, neki - vagy a publicistájának - jutott először eszébe, hogy felszálljon az EB vonatra ezzel a trükkel: "Levetkőzöm, ha megverjük a románokat". Ezt bármelyik itthoni celeb is elsüthette volna, óriásit dobva a saját celeblista-helyezésén és a bevételi potenciálján.

Probléma: minden normális emberben egy ilyen hír bekapcsolja a bulvárszűrőt - pedig helyette inkább azon kellene gondolkodnod, hogy Te mit ajánlhatnál fel a vetkőzés helyett, kinek, és melyik meccs kimenetelére?

Potyautas 2:
EU reklámhadjárat fillérekért

Két hasonló ötlet, mindkettő egyszerű és zseniális:
Az Ottakringer sörgyár igazgatója életfogytiglan ingyen sört, a Cortile pizzéria pedig életfogytiglan ingyen Pizzát ajánlott fel egy-egy EB játékosnak.

Számoljunk! Szerinted mennyibe kerülne az, hogy vezető bulvárlapokon és internetes portálokon egy 1-2 napos olyan reklámhadjáratot szervezz, ami a cégedet igen kedvező színben tünteti fel? Szerintem biztos többe, mint egy-egy focista életfogytiglan sör- és pizzafogyasztásának önköltsége.

Ráadásul ha ez nem reklámként jelenik meg - amit ugye jobban szűrnek az olvasók - hanem egy jópofa hírként, akkor még sokkal nagyobb az érték, amit kapsz.

Ez a két cég remekül kihasználta az EB vonatot, de még ennél is van jobb:

Potyautas 1:
no-EB-zóna

A "Wolf-féle zseniális marketing skálán" egyértelműen ez a cég viszi a pálmát:
Egy bécsi szálloda EB-mentesnek kiáltotta ki magát.

Ez igazi Judo-marketing fogás: az ellenfél erejét használod fel, hiszen az EB-kapcsolódás miatt ezt a hírt tuti lehozzák, viszont a célközönséged pont az, akire most épp senki sem koncentrál (hiszen mindenki az EB fanatikusoknak akar eladni) - miközben Te lecsapsz azokra, akiket kifejezetten irritál ez az egész EB őrület.

Kevés dolog tudja felsorakoztatni a célpiacodat úgy a céged mögött, mint egy nagy közös ellenség.

(Köszönet Nyirő Rékának, aki felhívta a figyelmemet erre az osztrák szállodára)

Figyelem: papírláng veszély!

Mi az egyetlen baj ezekkel a PR megjelenésekkel? A rövidségük. Ha egy ilyen egyszer beüt, akkor rohamtempóban két dolgot kell megtenned:

1) SOS tempóban kidolgozni, hogy aki először jön fel a weboldaladra, annak az email címét mindenképp megszerezd! Az ingyen Pizza sztori esetében pl. azt javasoltam volna neki, hogy a weboldalára tegyen fel egy "Te is nyerj életfogytiglan ingyen pizzát, a nevezéshez add meg az email címed" akciót.

2) A meglévő vevőidnek küldd ki a cikket online vagy offline! A hűséges vevőid mindig örülni fognak, ha igazolod, hogy jól választottak, amikor Tőled vásároltak, és ebben nagy hatása van egy Téged dicsérő cikknek.

És hogy én is adjak valamit: felajánlok egy ajándék fél órás konzultációt (1 órát, ha ügyfél vagy) annak a blog olvasónak, aki először felhasználja az ebben a bejegyzésben olvasottakat és szerez vele ingyen PR-t (minimum egy Origo / Index vagy RTL / TV2 / m1 említést kell hozzá produkálnod!)